Van nekem egy eddig bevált pizzareceptem (köszi Szilvi!), de rábukkantam erre és rájöttem, hogyan lehet professzionális szintre fejleszteni a pizzasütést!
"A tésztához mindössze 4+1 hozzávaló kell: liszt, hideg víz, élesztő, só, a +1 hozzávaló pedig a cukor. Mind az öt összetevőn el lehet bukni a tésztát, de a legnagyobbat mégis a liszten lehet elnyalni. Ugyanis az igazi pizza liszt alatt én a 00-ás lisztet értem. (Persze, a kiművelt gasztrosznobok már ütemesen bólogatnak, ők bizonyára régóta tudták, hogy egy klasszikus pizza tészta csak 00-ás liszttel működik. Most már én is tudom, és ez a bejegyzés egy főhajtás előttük is!). Mert nekik volt igazuk: óriási a különbség a sima finomlisztből (itthon leginkább a BL55-ös búzafinomlisztről van szó) és a 00-ás pizza lisztből készült tészta között. Anélkül, hogy belemélyednék a „búzakémiába” és sikérvázról illetve glutaminról értekeznék, legyen elég annyi, hogy az extra finomra őrölt és többször átszitázott 00-ás liszttel könnyebb a munka: a tészta rugalmasabb, lazábban gyúrható, mert nem ragad, mégis nagyon elasztikus lesz.
funfact: A híres nápolyi Caputo-malomban 22-szer őrlik le a búzát és az első 2 őrlésből lesz a pizza liszt, mert ebben van a legkevesebb korpa, vagyis ez a legfinomabb.
A pizza tészta elkészítése:
hozzávalók: ½ kg 00-ás liszt, 3 dl víz, 5g szárított élesztő (ez pont egy tasaknyi), 1 tk só, fél tk cukor
A lisztet, ha nagyon alaposak akarunk lenni, akkor átszitálva egy nagy keverőtálba öntjük. A liszt halom közepébe csinálunk egy kis lyukat, ahová beleöntünk 1dl langyos vizet. Ebbe a vízbe szórjuk a szárított élesztőt és egy csipetnyi cukrot. Hagyjuk így a tésztát kb. 5 percig, amíg az élesztő elkezd dolgozni a vízzel és a cukorral. Ezután öntsünk a középső lyukba még egy dl vizet és egy villával (vagy kanállal) belülről haladva folyamatosan keverjük el az élesztőt a liszttel, majd sózzuk meg. Ahogy egyre nehezebb lesz a a kevergetés öntsük hozzá a maradék vizet, és lassan vegyük át a kezünkkel a dagasztást. Ha már kellően összeállt a tészta, és nem nyúlik, akkor borítsuk ki egy alaposan belisztezett munkalapra, vagy nagy gyúródeszkára. A tészta a dagasztás, majd a későbbi nyújtás során még elég sok lisztet fel tud venni, így a gyúrás után mindig hagyjunk 5-10 deka lisztet a feldolgozáshoz! A legjobb, ha mindkét kézzel dagasztunk, így jól érezzük, hogy mikor kezd el összeállni a tészta. Ez a része persze elég fárasztó, de hát közben mehet a rádió és egy pohár bort lisztes kézzel is meg lehet fogni. Akinek pedig nincs meg az elszántsága vagy kidolgozott alkarja, az ezt a folyamatot dagasztógéppel is végezheti, sőt, még robotgépbe is dobhatja a tészta összetevőit.
Az egész dagasztás kb. 20-30 perc, ezalatt annyira összeáll a tészta, hogy egyáltalán nem nyúlik, nem vizes, hanem egy homogén tésztalabda lesz (lásd alább). Ekkor takarjuk le egy konyharuhával és langyos helyen kelesszük egy órát."
A paradicsomszósz
"Az összetevők:
1 db kockázott paradicsomkonzerv (400g), extra szűz olivaolaj, 1-2 fokhagyma, 1 tk só, 1 tk bors, 1-2 tk cukor, és a zöldfűszerek: friss bazsalikom, kakukkfű és babérlevél. Őszinte megjegyzés: a kakukkfüvet néha oregánóval szoktam helyettesíteni, de egyébként is a zöldfűszerek a bazsalikom kivételével szabadon variálhatóak.
Én kivétel nélkül konzervparadicsomot használok (vagy előre kockázottat, vagy egész paradicsomokat), mert a konzervparadicsomnak sokkal intenzívebb az íze, mintha sima paradicsomot használnánk, amiből amúgy is csak ritkán lehet jót beszerezni, a primőr vízízű és kásás zöldségekről ne is beszéljünk. Vagyis nem kell lenézni a konzervet, maga Heston Blumenthal is elismeri, hogy a konzerválás jobban koncentrálja a paradicsom ízét, karakteresebb és kicsit édeskésebb ízt ad neki.
A paradicsomot a fokhagymával és a fűszerekkel robotgépben vagy botmixerrel pürésítem, majd így beleöntöm egy lábosba, beledobom a babérlevelet és lassú tűzön egy órát rotyogtatom. A tűzről levéve kiveszem a babért és beledobom a zöldfűszereket, így ezzel meg is vagyunk."
A sütés
"Szóval mi csak állítsuk be az otthoni sütőnket 220-230 fokra légkeveréses funkcióra, és ami nagyon fontos: a tepsivel / sütőlappal együtt melegítsünk fel a sütőt. Ugyanis a kemencében sült pizzák részben azért lesznek olyan ropogósak, mert a tésztájuk alulról is kapja a hőt, amint betolták a péklapátot. Amint kellően felmelegedett a sütő, vegyük ki a tepsit, szórjuk meg finoman liszttel és tegyük bele a már készre nyújtott tésztát; nagyon vékonyra nyújtott tészta esetén használhatunk sodrófát, amire előbb feltekerjük a tésztát majd a forró tepsiben legörgetjük. A tésztát elegyengetjük, a kilógó részeket levágjuk, és rákanalazzuk a paradicsomszószt. Ezután jöhetnek a fakultatív feltétek, majd a sajt: én pizza mozzarellát használok, mert egyszerűen ez vált be leginkább, de aki megengedheti magának, nyugodtan használjon friss bivaly mozzarellát, amit kézzel rusztikusan rátördel a pizzára. Ezután az egészet finoman meghintjük olivaolajjal, merthogy J. Oliver is mindig ezt csinálja, és ez a mozdulat önbizalmat kölcsönöz minden amatőr szakácsnak. Amúgy a lépés elhagyható, különösen akkor, ha a pizzát már előtte teleszórtuk szalonnával és kolbásszal.
A sütési idő 220-230 fokon kb. 7-8 perc, ez idő alatt kellően megsül a pizza felszíne, és ami még fontosabb, a tésztája is átsül.
Ezután nincs más hátra, mint ölbe tett kézzel várni 5 percet a szájpadlásunk épsége érdekében."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése